Üdvözlöm Önt a honlapomon!

Az ápolt száj és szép, egészséges fogak minden ember számára lényeges feltételei a testi-lelki jó közérzetnek. A fogorvosi kezelés azonban senki számára sem kellemes. Világos, barátságosan berendezett rendelőnk kellemes atmoszférája nyugtatóan hat a páciensekre. A rendelőnket igyekeztünk úgy kialakítani, hogy a pácienseink részére otthonos légkört teremtsen, biztosítsa az oldott hangulat megteremtésének lehetőségét, mindezt kellemes környezeten belül. A legmodernebb eszközökkel felszerelt rendelőnk lehetővé teszik a magas színvonalú és precíz munkát. Modern rendelőnkben egy barátságos csapat várja Önt.

Szolgáltatásaink között szájhigiénés kezeléseket éppúgy talál, mint pótlásokat és szépészeti beavatkozásokat. Sürgős esetekben is állunk rendelkezésére, gyors, fájdalommentes, precíz beavatkozással szüntetjük meg kellemetlen közérzetet kiváltó okot. Visszatérő pácienseinket folyamatosan tájékoztatjuk a különböző megelőző eljárásokról, amiket otthoni környezetben, pár perc alatt el lehet végezni, az egészséges fogak megőrzése érdekében. Orvosi és szakmai tanácsácsainkat minden alkalommal megosztjuk kedves pácienseinkkel, hiszen közös célunk, a boldog, őszinte, és mindenekelőtt egészséges mosoly. Ennek érdekében minden kedves ügyfelünknek javasoljuk a rendszeres ellenőrzések elvégzését, illetve hangsúlyozzuk a megelőzés fontosságát.

Engem Dr. Paréj Gábornak hívnak. Fogorvosi tanulmányaim elvégzése előtt fogtechnikus szakvizsgát tettem 1980-ban. Ez munkámban nagyon hasznos, mert így mindkét oldallal tisztában vagyok, és ez az Ön érdekét még jobban szolgálja. Vállalkozásunk a kerület egyik legrégebben üzemelő rendelője, melyet még nagyapám alapított. Jelenleg immáron a harmadik generáció óta végzünk orvosi, majd később fogorvosi tevékenységet. Filozófiánk alapja a hagyományokon alapuló páciens központú, de a jelen legújabb logisztikai hátterét igénybe vevő ellátás. BARÁTSÁGOS KÖRNYEZETBEN, családias hangulatú kezeléseket folytatunk.

Szakmai háttér:
A legkorszerűbb anyagokat és technológiát alkalmazom, a legmodernebb gépekkel felszerelve végezzük munkánkat. Folyamatosan részt veszünk a kötelező mellett egyéb fakultatív továbbképzési tanfolyamokon és konferenciákon ezzel is elősegítve folyamatos szakmai fejlődésünket. Minden új és korszerű megoldásra nyitottak vagyunk természetesen a páciens érdekeit, kívánságait messzemenőkig figyelembe véve.


Mottóm:
Gyors, fájdalommentes, emberi szolgáltatásra fáj a foga? A Fogvarázsló megoldja!

Akciónk:
Hamarosan!

Szolgáltatásaink:
Esztétikai kezelések:
- esztétikus tömés;
- ingyenes állapot felmérés röntgen segítségével;
- helyben intraorális röntgen készítése;
- fájdalommentes fogkõeltávolítás ultrahanggal;
- fogfehérítés (professzionális rendelõi fehérítés vagy otthon elvégezhetõ éjszakai kezelés);
- fogékszer beültetés;
- szájbetegségek, ínysorvadás,
  nyálkahártya és egyéb gyulladásos folyamatok gyógyítása lézerrel;
 
Fogmegtartó kezelések:
- héjkerámia;
- fogrestauráció;
- gyökértömés a legmodernebb anyagokkal;
- rögzített pótlások: kerámia, arany kerámia, cirkónium korona és hidak;
- kivehető pótlások különféle rögzítési megoldásokkal;
- fogsebészet, implantológia;
- fogszabályozás gyermek és felnőttkorban.



A Fogvarázslót ajánlja a

            történelmi-turisztikai portál

 


A rendelő várója


A fogorvosi rendelő

Az idők során...

1427 - Giovanni d'Arcoli olasz orvos és író a Padovai Egyetemen orvostudományi tanszéket kap. Elsőként ő javasolja az aranylemez borítást a fog megtartása érdekében. A melegre fájdalommal reagáló lyukas fogat a beavatkozás előtt hűsítő hatású anyagokkal, a hidegre érzékenyt pedig hevítő hatású szerekkel töltik fel. Ha ezek hatásának elmúltát követően a fog nem fáj elviselhetetlenül, jöhet az aranytömés.

Kauterizálásnál (tüzes vassal történő égetésnél), fogfájás ellen alkalmazva, Giovanni a beteg fog kifúrását is javallja: "és ha szükséges, egy kis fúróval át kell fúrni a fogat, hogy a kauterizáló, azaz égető erő eljusson a beteg helyre".


Egy asszony a foghúzóhoz kíséri férjét
(tollrajz egy 1467-es sakktáblakönyvből - Landesbibliothek, Stuttgart)

A szöveg első három sora: "Hallottam egy történetet egy asszonyról, ki férjének négy beteg fogát is kivétette...". A középkorban a "fogtörő"-nek nevezett foghúzók a kézműves-seborvosok külön csoportját alkották. Ugyanúgy, mint a szemorvosok, a hályogszúrók, mint az okkult gyógyítók, a kőmetszők és sérvoperálók, elsősorban vásárról vásárra járva vagy egyéb sokadalmakban, vándorolva működtek.

 

1550 - "Pelikán" fogó a foghúzáshoz

A "pelikán"-t, a fogak eltávolítására szolgáló eszközt először Németországban állítják elő. Az effajta eszközök azért viselik a pelikán nevet, mert "alakjuk olyan, akár egy pelikán csőréé, és egy talppal vagy lábbal más fogakba kapaszkodnak" - magyarázza az olasz anatómus, aquapendentei Hieronymus Fabricius.


Hieronymus Fabricius (1537-1619)

Ambroise Paré francia seborvos a pelikán különböző formáit írta le, melyeket a vasból készült, és akkoriban igen elterjedt fogemelő szerszám mellett használtak. A beavatkozás után érvégést kell végezni, a fogüreget ujjal össze kell nyomni, majd a szájat ecetes vízzel kell öblögetni.

 

1728 - Fauchard elutasítja a fogférgek elméletét

Párizsban megjelenik a francia Pierre Fauchard (1680-1761) A fogsebészet és a fogkezelés (Le chirurgien dentiste ou traité des dents) című kétkötetes munkája. Ezt az elsőként megjelent fogászati könyvet A francia fogorvoslás címmel 1733-ban Berlinben is kiadják. A könyvben megtaláljuk a kor fogászattal kapcsolatos anatómiai és sebészeti ismeretanyagát, de a foghúzás gyakorlati módszereit is.


A fogsebészet és a fogkezelés

A könyv megírásakor Fauchard elsősorban saját tapasztalataira támaszkodott. A könyv első kötetének 38 fejezetéből 26-ot, valamint a második kötetet Fauchard a foggyógyászat egyes területei megismerésének szentelte. Így az első fejezetben például A fogak szerkezetéről, fekvéséről és egymással való kapcsolatáról ír, saját, addig szerzett tapasztalatai alapján. A fogbetegségek fogalmának pontos meghatározására és a kezelésükhöz használt legbiztosabb gyógyszerek megadására is törekedett. Ebbe az új tudományos megközelítésmódba azonban még beletartoztak a hagyományos eljárások csökevényei is, mint például a fogszuvasodás megelőzésére ajánlott, saját vizelettel történő napi szájöblögetés. A fogférgek elméletével kapcsolatban, amelynek alapjában véve Nicholas Adry (1701), más néven a "Féregdoktor" dolgozott ki, Fauchard szkeptikusan foglalt állást. A fogbetegségek okát ő inkább a szervezet nedváramlásának felborulásában látta, és úgy vélte, hogy nem a férgek rágják, illetve lyukasztják ki a fogakat, hanem az ételek vagy a romlott nyál, esetleg különböző férgek visszamaradt petéi okozzák a fogszuvasodást. Pierre Fauchard munkája lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy a foggyógyászat mint önálló speciális szak leváljon a sebészetről, és fokozatosan önálló szakká nője ki magát.


Pierre Fauchard (1678-1761) és Nicolas Adry (1658-1742)


A fogférgek ábrázolása 1708-ból (elefántcsont)
A fogfájásért és a fogromlásért felelősnek tartott fogférgekkel kapcsolatos ősi elképzelések csak a VIII. században, az objektív természetkutatás eredményeinek a tükrében kezdték hitelüket veszteni

 

1771 - Az anatómia és a sebészet virágzása Angliában

John Hunter (1728-1793) londoni sebész és anatómus két kötetben adja ki értekezését Az emberi fog természettörténete (Treatise on the Natural History of the Human Teeth) címmel. Ebben az állkapocs és a fog pontos anatómiai leírását adja, megteremtve ezzel a tudományos alapokon nyugvó fogászatot.


John Hunter (1728-1793)


Az emberi fog természettörténete

Hunter javasolta elsőként a pulpa (fogbél) teljes eltávolítását a fog tömése előtt. A transzplantáció lelkes híve, mely akkortájt ugyan kétséges kimenetelű, de Angliában elterjedt fogpótlási művelet volt. Tagadta, hogy egy fog egyik emberből a másikba való átültetése betegségek átvitelét is jelentheti: "A legjobb a dologban az, hogy nagyon sok olyan ember van, akiknek egy-egy foga olyan alkatú, hogy egy kihúzott fog helyébe történő beültetés sikeres lehet, mivel igen gyakori, hogy az eredeti fognál sokkal biztosabban ül a helyén". Hunternek ez a fiatalkori fogászati tevékenysége csupán egy epizódja munkásságának. Az anatómia és a sebészet terén sokkal széleskörű munkát végzett. Mint kórboncnok sebész, részletesen leírta az idegsokkot, a visszérgyulladást, az általános fertőzést és a bélcsavarodást. 1794-ben posztumusz megjelent értekezése a gyulladásos betegségekről és a lőtt sebek ellátásáról alapvető jelentőségű a tábori sebészetben.

 

1791 - Nicolas Dubois de Chémant 15 évre elnyeri a törhetetlen műfogak előállításának monopóliumát.

A párizsi fogász, Chémant kifejleszti a porcelánprotézist, amelyet törhetetlennek és szagtalannak hirdet. A XVIII. század vége felé a fogátültetés, minden veszélye ellenére is gyakorlattá vált.


Nicolas Dubois de Chémant (1753-1824)


Mineral Paste Teeth

 

1871 - Feltalálják a lábhajtású fogorvosi fúrógépet

James Beall Morrison (1829-1917) amerikai fogorvos bejelenti szabadalmát a "fogászati gépre". Egy lábbal hajtható fogfúró szerkezetről van szó, melynek fúrója 2000/perc fordulatszámmal működik. 1872-ben került piacra ez a készülék, mely forradalmasította a fogászatot. A Morrison-féle fogászati gép három évtizeden át uralkodó helyzetben maradt a fogorvosi gyakorlatban, és csak fokozatosan szorult háttérbe az elektromos berendezésekkel szemben. A lábbal hajtható fúró használata nagy ügyességet igényelt, minthogy a szakembernek egyszerre kellett egyensúlyt tartania és a fogat kezelnie. A fúró hamarosan a fogorvosi munka félelemmel övezett jelképe lett.

John Greenwood (1760-1819) már 1790-ben konstruált egy lábbal hajtható fogfúró készüléket a rokka mintájára, ami azonban nem keltett különösebb figyelmet. Később gőzzel hajtott szerkezetet készítettek ilyen célra, de ez sem terjedt el.

1869-ben Morrison öntöttvasból fogászati széket készített, amelyet minden irányban be lehetett állítani. Az 1880-as évektől alkalmazták a hidraulikus elv szerint működő, olajpumpával mozgatható fogorvosi széket.


Az első öntöttvasból készült Morrison-féle szék 1872-ből

 

Folytatjuk...